PÁHOLY IRODALMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A mellékelt jelenléti ív szerint a 2007. április 15-i alakuló ülésen a jelenlévők elhatározták, hogy az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. tv. (a továbbiakban: Etv.) 12. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően létrehozzák a Páholy Irodalmi Egyesületet. Az egyesület alakuló ülése 2007. április 15. napján az alábbi Alapszabályt fogadta el.

1.§
Az egyesület alapadatai

1. Az egyesület neve: Páholy Irodalmi Egyesület
2. Az egyesület rövidített neve: PIE
3. Az egyesület székhelye: 7625 Pécs, Virág u. 3.
4. Az egyesület működési területe: Magyar Köztársaság területe
5. Az egyesület jogállása: jogi személy. Az egyesület önkéntes tagság alapján működő önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.
6. Az egyesület határozatlan időre jött létre.
7. Az egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az Ügyészség gyakorolja [Etv. 14. § (1) bek.].

2. §
Az egyesület céljai

1. Az egyesület létrehozásának oka: az irodalom iránti közös szeretet, s az ehhez kapcsolódó közös cselekvési vágy kielégítése, egymás segítése.
2. Az egyesület működési célja:
a) Az egyesület alaptevékenysége az irodalom terjesztése és ennek megfelelő fórum biztosítása.
b) Irodalmi és/vagy kulturális folyóirat kiadása, honlap működtetése.
c) Irodalmi felolvasóestek szervezése.
d) Író-olvasó találkozók szervezése.
e) A tagok publikálási lehetőségeinek segítése.
f) A tagok szakmai színvonalának folyamatos növelése érdekében való közreműködés.
g) Irodalmi műhely működtetése.
h) Irodalmi pályázatok kiírása.
3. §
Az egyesület vagyona és gazdálkodása

1. A fenti célok kitöltése és a vállalt feladatok megvalósítása érdekében az egyesület működéséhez szükséges egyesületi vagyont az egyesület a következőkből hozza létre és tartja fenn:
a) a rendes tagok esetén a tagdíjak,
b) a pártoló tagok esetén a tagdíjak és a támogatási szerződésben foglaltak,
c) tagsági jogviszonyt nem keletkeztető ellenérték nélküli támogatások (pl. adományok),
d) közvetlenül nyújtott állami és önkormányzati támogatások,
e) vállalkozási célú gazdasági tevékenységek,
f) szponzori szerződések.
2. Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem az egyesület fő tevékenysége. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét a tagok között nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységre használhatja fel. Az egyesület befektetési tevékenységet az Elnökség által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
3. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
4. Az egyesület tagjainak ösztöndíjat és egyéb anyagi jellegű támogatást is nyújthat, de ennek mértéke nem veszélyeztetheti az egyesület folyamatos működését.
5. Az egyesület az egyesülési célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
6. Az egyesület rendes és pártoló tagjai évi tagdíjat tartoznak fizetni, amelyek összegét a Közgyűlés minden évre előre határozza meg. A tagdíjfizetési kötelezettség a belépés napjától esedékes és az adott tárgyévre szól.
7. A kezdő tagdíjat a jelen Alapszabály 2007. évre 3.000 Ft-ban állapítja meg, amelyet a tagok az Egyesület bejegyzését elrendelő jogerős végzést követő 15 napon belül kötelesek megfizetni.
8. A tagnak a tagdíjat a felvétellel egyidejűleg, egyébként pedig minden év január 30. napjáig előre kell megfizetnie az egyesület által megadott pénzforgalmi számlára vagy közvetlenül az egyesület székhelyére.
9. A pártoló tagsága esetében a külön e célra létrejött támogatási szerződésben foglaltak is meghatározhatják a pártolás mikéntjét és mértékét.
10. Kilépés, illetve kizárás esetén a tagdíj, illetve annak arányos része nem igényelhető, illetőleg nem fizethető vissza. Ez a szabály érvényes tört évre is. A pártoló tag esetén a támogatási szerződésben foglalt teljesítésre vonatkozólag ettől el lehet térni.
11. Az egyesület a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései alapján végzi éves gazdálkodása tervezését és elszámolását.
12. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj és a támogatási szerződésben foglaltak teljesítésén túlmenően – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
13. Az egyesület pénzforgalmi számla fölötti rendelkezési jogot, továbbá az utalványozás jogát az Elnök és az Alelnök közösen gyakorolhatja.
4. §
A tagsági jogviszony

1. Az egyesületnek négyféle tagsága van:
a) alapító tagság, (lehetnek jogképes személyegyesülések is)
b) rendes tagság, (lehetnek jogképes személyegyesülések is)
c) tiszteletbeli tagság (természetes és nem természetes személyek),
d) pártoló tagság (természetes és nem természetes személyek).
2. A tagsági jogviszonyról az Elnökségnek kell tagjegyzéket vezetnie. Ebben fel kell tüntetni a következőket:
a) a tag neve,
b) a tag lakóhelye és tartózkodási helye,
c) a tag elérhetősége (postacím, elektronikus postafiók, telefon stb.),
d) a tagság minősége (alapító, rendes, pártoló, tiszteletbeli),
e) a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos tények (tisztségek),
f) a tag vagyoni hozzájárulásának a mértéke, illetve hozzájárulásának az elmaradásai,
g) a tag egyéni tevékenysége körében előfordult fontosabb tények,
h) a tagsági viszony megszűnésének ideje és oka.
3. A tagnyilvántartásba bármely tag betekinthet, és abból másolatot kérhet, kivéve a már megszűnt tagsággal bíró személyek nyilvántartásába.
4. Az egyesület tagjait a saját tagsági minőségükön belül egyenlő jogok illetik meg.
5. A természetes személy tagok a jogaikat és kötelezettségeiket csak személyesen gyakorolhatják, meghatalmazásnak nincs helye; a jogképes személyegyesülések a jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolják.
6. Jogképes személyegyesülés természetes személy tagja önállóan is tagja lehet az egyesületnek.
7. Az egyesület tagjairól adatokat kizárólag az egyesület többi tagja részére lehet iratbetekintési jog alapján átadni. Minden egyéb adat az Elnökség által zártan kezelendő.
5. §
Az alapító és rendes tagsági jogviszony

1. Az egyesületbe felvételét kérheti rendes tagként bármely természetes személy, aki: nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, továbbá nagykorú, cselekvőképes, letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, továbbá az egyesület célkitűzéseit a magáévá teszi és belépési nyilatkozatában az egyesület alapszabályában foglaltakat elfogadja, Az egyesület belső szabályzatainak megismeréséről nyilatkozott és azokat is elfogadta.
2. Az egyesület rendes tagjává választását a kérelmező az általa megfelelően kitöltött és aláírt tagfelvételi kérelem benyújtásával kérelmezheti. A tagfelvételi kérelem nincs előre meghatározott alakszerűséghez kötve, de az alábbiaknak szerepelnie kell benne:
a) a kérelmező neve,
b) a kérelmező anyja neve,
c) lakcíme,
d) személyi igazolványának a száma,
e) nyilatkozata arról, hogy az egyesület szabályait magára nézve kötelezőnek fogadja el,
f) a kitöltés időpontja és
g) a kérelmező sajátkezű aláírása,
3. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelemnek az egyesület Elnöksége által való elfogadásával keletkezik. Az Elnök vagy az Elnökség felhatalmazása esetén bármely elnökségi tag a jelentkezőt személyesen is meghallgathatja.
4. Az Elnökségnek a tagfelvételi kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell döntenie a tagfelvételi kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról. A fenti határidő elmulasztása azonban nem jár azzal a következménnyel, hogy a tagfelvételi kérelem elfogadásra került.
5. Az Elnöksége a tagfelvételi kérelmet külön feltételek teljesítéséhez nem kötheti; annak elutasítását viszont nem köteles megindokolni.
6. Az elutasítás nem eredményezi azt, hogy a tagfelvételt kérő személy a továbbiak folyamán ne nyújthatna be újabb tagfelvételi kérelmet.
7. Az alapító és rendes tag jogai:
a) Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein.
b) Szavazati, tanácskozási, véleménynyilvánítási és az ezen Alapszabályban rögzített esetekben indítványozási joggal bír.
c) Észrevételeket és javaslatokat tehet az egyesület Közgyűlésén.
d) Tájékoztatást kérhet, panaszt tehet az egyesület tevékenységével kapcsolatban az Elnökségnél, illetve a Közgyűlésen, javaslatokat fogalmazhat meg az egyesület működésével kapcsolatban.
e) Bármely egyesületi tisztségre választható.
f) Ajánlást fogalmazhat meg a belépni szándékozó taggal kapcsolatban.
g) Részt vehet az egyesület által szervezett eseményeken.
h) Iratbetekintési joga van az egyesület életét szabályozó dokumentumokba és a tagsági viszonya alatt fennálló tagjegyzékbe.
i) Korlátlan jogorvoslati joga van az egyesület határozataival kapcsolatban.
8. Az alapító és rendes tag kötelességei:
a) Köteles megtartani az Alapszabályban foglaltakat és az egyesület egyéb határozatait.
b) A vonatkozó jogszabályokat betartani és betartatni.
c) Köteles teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatban önként elvállalt feladatokat, és tőle elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
9. Az alapító és rendes tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével,
b) a tag halálával.
c) a tag kizárásával,
d) a tag törlésével.
10. Az egyesületből való kilépési szándékot az egyesület Elnökségéhez az egyesület székhelyén kell írásban benyújtani. Amennyiben valamely egyesületi összejövetelről jegyzőkönyv készül, a kilépni szándékozó tag a jegyzőkönyvben is feltüntetheti kilépési szándékát.
11. A tagság megszűnése a kilépési nyilatkozatnak az Elnökséghez való megérkezése, illetve a jegyzőkönyvben való feltüntetése után azonnal bekövetkezik; erre az Elnökség részéről külön intézkedésre nincs szükség. A tagsági viszony azonnali megszűnése azonban nem mentesíti a tagot az esetleges kártérítési felelőssége alól. A tagsági viszont ilyetén megszűnéséhez a Közgyűlés vagy az Elnökség (Elnök) külön tudomásulvétele nem szükséges.
12. Kizárható az egyesületből az a tag:
a) aki az egyesület szellemiségével ellentétes magatartást tanúsít, és ez sérti az egyesület jó hírnevét,
b) akinek magatartása ellentétes az Alapszabállyal, a vonatkozó belső szabályzatokkal, és ez sérti az egyesületet a céljai és feladatai megvalósításában,
c) aki az egyesület tevékenységében huzamosabb ideig semmiféle igazolható formában nem vesz részt (passzív tag).
13. A tag kizárását indítványozhatja írásban, indokolással ellátva a rendes tagság legalább 20%-a vagy az Elnökség 2/3-a.
14. A kizárási indítványt az Elnökség székhelyére küldve, az Elnöknek címezve kell megtenni.
15. A kizárási indítványt az Elnöknek az átvételtől számított 8 napon belül meg kell küldenie a kizárni indítványozott taghoz, egyben 15 napon belüli időpontra Közgyűlést kell kitűznie a kizárási indítvány megtárgyalása végett.
16. Amennyiben az Elnök az indítványt nem küldi ki az érintett tagnak, továbbá a Közgyűlést a fenti időn belüli időpontra nem hívja össze, az indítványtévők bármelyike jogot kap arra, hogy a közgyűlést 15 napon belüli időpontra összehívja és az indítványt az érintett tagnak megküldje.
17. A tag kizárásáról a Közgyűlés titkos szavazással dönt, egyszerű többséggel. A tag kizárásához az szükséges, hogy az arról döntő Közgyűlésen a szavazásra jogosultak legalább 50%+1 fő jelen legyen. A kizárási indítvány megtárgyalásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
18. A kizárási indítvány megtárgyalása a tag távollétében is megtartható, amennyiben bizonyított, hogy a tag az indítványt átvette és magát nem menti ki.
19. A kizárási indítvány tárgyalásán és az előtt is a tagnak joga van jogi képviselőt igénybe venni a védekezéshez, aki a tárgyaláson jelen lehet; joga van továbbá nyilatkozattételre, bizonyítás felvételére stb.
20. A kizáró határozatot írásban, megindokolva kell közölni a kizárt taggal. A határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati lehetőséget, feltüntetve, hogy mely bírósághoz fordulhat a tag a határozat ellen és mennyi idő alatt.
21. Az Elnökség az éves tagdíj, vagy – pártoló tag esetén a vállalt vagyoni hozzájárulás -esedékességtől számított hat hónap elteltével a teljes mértékű teljesítéssel késedelmeskedő tagot külön eljárás nélkül törölheti a tagság névsorából. Ennek feltétele, hogy a tagot írásban szólítsák fel a hátraléka közléstől számított 30 napon belüli kiegyenlítésére. A felszólításnak tartalmaznia kell a teljesítés elmaradása esetén a tagsági jogviszony törlésére vonatkozó tájékoztatást. Ha a tag az írásbeli felszólítás ellenére a közléstől számított 30 napon belül nem számolta fel a késedelmét, őt a tagok sorából elnökségi határozattal törölni kell.
22. Az elnökségi határozatot a törölt tag az általános szabályok szerint támadhatja meg.
23. A tagsági viszony megszűnése esetén a tagot az Elnökség törli a tagnyilvántartásból. A kizáró határozat bíróság előtti megtámadása nem halasztó hatályú.
6. §
Tiszteletbeli tagság

1. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a kiemelkedő oktatási, tudományos, kulturális vagy az irodalomban igazolt eredményeket elért természetes személy vagy az irodalom érdekében kifejtett tevékenysége alapján az a jogképes személyegyesülés, aki (amely) az irodalom, illetőleg az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit az egyesület életében való személyes részvétel igénye nélkül is támogatja. A természetes személyekre, a rendes tagokra vonatkozó feltételeket kell figyelembe venni.
2. Az egyesület tiszteletbeli tagsági felvételi kérelme azonos a rendes tagsággal, azonban az Elnökség a tiszteletbeli tagot 2/3-os többséggel is felkérheti a tagfelvételi kérelem benyújtására. A tagfelvételi kérelemről az Elnökség dönt 2/3-os többséggel.
3. A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényein térítés nélkül részt vehetnek, kivéve, ha a rendezvény megtartása érdekében a rendes tagok részére is térítési kötelezettség áll fenn. A tiszteletbeli tag azonban tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, az egyesületi munkával kapcsolatos kötelezettségek nem terhelik és tagdíjat sem kell fizetnie.
4. A tiszteletbeli tagok tagsága a rendes tagsággal azonos módokon szűnik meg azzal a kivétellel, hogy a tag kizárásáról az Elnökség dönt és a kizárási indítványról az Elnökség 1/3-a is tehet indítványt az Elnökségnek. A tag halálával azonos a jogképes személyegyesülés megszűnése (törlése, végelszámolással való megszűnése, felszámolása stb.). A jogképes személyegyesülés jogutódlással történő átalakulása esetén a tiszteletbeli tagság – törléssel - megszűnik.
5. A tiszteletbeli tag jogai:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, azonban irányítási, számonkérési, döntési, szavazati és indítványozási joggal nem rendelkezik,
b) részt vehet az egyesület Közgyűlésén, de szavazati joga nincs,
c) egyéb kérdésekben – bár szavazati és indítványozási joga nincs -, véleményt nyilváníthat, észrevételeket és javaslatokat tehet mind a Közgyűlés, mind az Elnökség irányában.
6. A tiszteletbeli tag kötelessége az Alapszabály, az egyéb szabályzatok rendelkezéseit és szellemiségét betartani.
7. §
A pártoló tag

1. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, vagy jogképes személyegyesülés, aki (amely) részt kíván venni az egyesület munkájában és emellett annak célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag is támogatja. A természetes személyek alkalmasságára a rendes tagokra vonatkozó feltételeket kell figyelembe venni.
2. A pártoló tag felvételi kérelme azonos a rendes tagságra vonatkozóval, azonban az Elnökség a pártoló tagot 2/3-os többséggel is felkérheti a tagfelvételi kérelem benyújtására. A tagfelvételi kérelemről az Elnökség dönt 2/3-os többséggel.
3. A pártoló tag, illetve jogképes személyegyesülés esetén a képviselője részt vehet az egyesület testületi ülésein (közgyűlés, elnökség), azonban szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható.
4. A pártoló tagok tagsága a tiszteletbeli tagokra vonatkozó módokon szűnhet meg. A pártoló tag kizárható annak alapján is, ha a tag a pártoló tagság feltételeit a külön e célra az egyesület és közte létrejött szerződésben meghatározottak alapján nem teljesíti, az abban foglalt határidő(ket) nem tartja be, és az egyesület Elnökének írásos felszólítása ellenére a szerződésben foglaltaknak 30 napon belül nem tesz eleget.
5. A pártoló tag jogai:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, azonban irányítási, számonkérési, döntési, szavazati és indítványozási joggal nem rendelkezik,
b) részt vehet az egyesület Közgyűlésén, de szavazati joga nincs,
c) egyéb kérdésekben – bár szavazati és indítványozási joga nincs -, véleményt nyilváníthat, észrevételeket és javaslatokat tehet mind a Közgyűlés, mind az Elnökség irányában.
6. A pártoló tag kötelességei:
a) Az Alapszabály rá vonatkozó részét betartani.
b) A rendes tagokra vonatkozó éves tagdíjat rendszeresen megfizetni.
c) A külön támogatási szerződésben vállaltakat teljesíteni.
8. §
Tiszteletbeli elnök, társelnök

Az egyesület keretében hosszabb időn át (minimálisan öt éven keresztül) kiemelkedő tevékenységet kifejtett rendes, pártoló és tiszteletbeli természetes személy tagok tiszteletbeli tisztségre vonatkozó címet kaphatnak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök) a Közgyűléstől. A cím használatának a joga a jogosult részére külön jogosultságokat és kötelezettségeket nem keletkeztet.
9. §
Határozatok megtámadása

Bármely tag az egyesület bármely szervének határozatát – tudomására jutásától számítva 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
10. §
Az egyesület szervezeti felépítése

1. Az egyesület döntéshozó szervei:
a) Közgyűlés (legfőbb döntéshozó szerv)
b) Elnökség (ügyintéző szerv)
2. Az egyesület tisztségviselői:
a) Elnök (az egyesület képviselője)
b) Alelnök (az egyesület helyettes képviselője)
c) Elnökségi tag
3. Egy tisztségviselő több tisztséget nem tölthet be.
4. Az egyesület tisztségviselője kizárólag az egyesület rendes tagja lehet.
5. Tisztviselők számára ezen Alapszabálytól eltérően külön jogok és kötelezettségek semmiféle megállapodással nem állapíthatóak meg.
6. Egyéb tisztségviselőt kinevezni csak az Alapító Okirat módosítása után lehet.
11. §
A Közgyűlés

1. A Közgyűlés az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve.
2. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal összehívandó (rendes közgyűlés). A rendes tagok 1/3-nak írásban előterjesztett indítványa alapján rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.
3. A Közgyűlés összehívása az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök feladata. Amennyiben az Elnök vagy az Alelnök e kötelezettségének nem tesz eleget, a harmadik elnökségi tag kötelesség az összehívás. Amennyiben ennek ez sem tesz eleget, a Közgyűlést a tagság 1/3-a által írásban kijelölt személynek kötelessége összehívnia az általános szabályok szerint.
4. A rendkívüli közgyűlés iránti kezdeményezést az Elnökséghez kell benyújtani és a beérkezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni a fenti szabályok szerint.
5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosultak közül 50% + 1 fő jelen van. Ha ez az Alapszabály máshogy nem rendelkezik, a közgyűlés a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve, ha a jelenlévő, szavazati joggal bíró tagok 1/3-a titkos szavazást kér, illetőleg a kizárási és tisztségviselők esetén a visszahívási ügyekben.
6. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök vezeti le. Amennyiben egyikük sincs jelen, a harmadik elnökségi tag köteles levezetni a Közgyűlést. Az Elnökség távolléte esetén a megjelent tagok egyszerű többséggel maguk közül választják ki a Közgyűlés levezető elnökét. A közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök hitelesíti.
7. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani és újbóli szavazategyenlőség esetén azt elvetettnek kell tekinteni.
8. Szavazni csak személyesen lehet; meghatalmazott eljárásának és írásbeli szavazásnak nincs helye.
9. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül megismételt közgyűlést kell tartani, ami a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a megismételt Közgyűlés idejére, helyére, és arra a körülményre, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, de csak azokban a kérdésekben, amelyeket az eredeti napirend is tartalmazott.
10. A Közgyűlési meghívónak kötelező kelléke a megismételt Közgyűlésre való utalás. A Közgyűlésen megjelent tag számára a megismételt közgyűlése meghívót nem kell elküldeni, a távolmaradó tag számára viszont igen.
11. A megismételt Közgyűlés nem lehet azon a napon, amelyen a határozatképtelen Közgyűlés megtartásra került.
12. A Közgyűlés nem nyilvános; azon csak a tagok vehetnek részt.
13. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b) az éves költségvetés lezárása és elfogadása,
c) a tagdíj mértékének a megállapítása,
d) a tagdíjon kívül egyéb, a tagokat érintő vagyoni hozzájárulás megállapítása,
e) az Elnökség évi beszámolójának az elfogadása,
f) az egyesület feloszlatása, annak egyesülése más egyesülettel,
g) a tisztségviselők megválasztása és visszahívása,
h) a tag kizárása,
i) az egyesület hosszú távú tevékenységi programjának az elfogadása,
j) az egyesület belső szervezeti felépítésének meghatározása,
k) minden, az egyesületet érintő kérdés megtárgyalása és abban határozat meghozatala,
l) meg kell tárgyalnia az egyesület éves tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. rendelkezései szerint készített beszámolót. Erre a célra, legalább évente egyszer össze kell hívni,
m) mindaz, amit ez az Alapszabály egyébként a Közgyűlés hatáskörébe utal.
14. A tisztségviselő visszahívását a rendes tagság 30%-a vagy az Elnökség 2/3-a kezdeményezheti. A visszahívási indítványt írásban meg kell indokolni. A visszahívási indítványt az Elnökség székhelyére kell megküldeni az egyesület Elnökéhez címezve.
15. A visszahívási indítvány megtárgyalása érdekében az Elnöknek a következő kötelezettségei vannak:
d) az indítványt azonnal meg kell küldenie a tisztségviselőnek,
e) Közgyűlést kell összehívni az indítvány átvételétől számított 8 napon belüli időpontra.
16. Amennyiben az Elnök az indítványt nem küldi ki az érintett tisztségviselőnek, továbbá a Közgyűlést a fenti időn belüli időpontra nem hívja össze, az indítványtévők bármelyike jogot kap arra, hogy a Közgyűlést összehívja és az indítványt az érintett tisztségviselőnek megküldje.
17. A visszahívási indítvány megtárgyalása a tisztségviselő távollétében is megtartható, amennyiben bizonyított, hogy a tisztviselő az indítványt átvette és magát nem menti ki.
18. A visszahívási indítvány tárgyalásán és az előtt is a tisztségviselőnek joga van jogi képviselőt igénybe venni a védekezéshez, aki a tárgyaláson jelen lehet; joga van továbbá nyilatkozattételre, bizonyítás felvételére stb.
19. A tisztségviselő az írásba foglalt indokolás megvizsgálása után visszahívható, ha a magatartása az egyesület céljának feladatának megvalósulását akadályozza, az egyesület munkáját gátolja, illetőleg magatartása miatt a tisztségére méltatlanná vált.
20. Amennyiben a tisztségviselő ellen egyben kizárási indítványt is előterjesztettek, úgy a kizárási és visszahívási indítvány együtt tárgyalandó.
21. A visszahívásról a visszahívást kezdeményezésétől számított 60 napon belül döntenie kell a Közgyűlésnek.
22. Visszahívásra azonos indokok alapján egy éven belül új indítvány nem tehető.
23. A Közgyűlésnek a visszahívási határozat kimondástól számított 30 napon belül meg kell választania az új tisztségviselőt.
24. A visszahívó határozatot az érdekeltnek meg kell küldeni a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével.
12. §
Az Elnökség

1. Két rendes évi Közgyűlés között az Elnökség irányítja az egyesület munkáját. Az Elnökség az egyesület ügyintéző szerve.
2. Az Elnökséget a Közgyűlés 5 évi időtartamra választja.
3. Az Elnökség 3 főből áll.
4. Az Elnökséget az Elnök, annak akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze. Az Elnökség legalább három havonta ülésezik (rendes elnökségi ülés).
5. Rendkívüli elnökségi ülést egy elnökségi tag írásbeli kérésére, a cél és az ok megjelölésével annak közlésétől számított 7 napon belüli időpontra az Elnöknek össze kell hívnia. Amennyiben ezt nem teszi meg, bármely elnökségi tag összehívhatja az elnökséget a határidő lejártától számított 7 napon belüli időpontra.
6. Amennyiben az Elnökség összehívására megadott idő nem lett megtartva, az Elnökség határozatképes, ha mindhárom elnökségi tag jelen van és az elnökségi ülés megtartása mellett egyhangúan szavaznak.
7. Az Elnökség határozatképes, ha legalább két elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többségben hozza. Bármely elnökségi tag kérése esetén titkos szavazással kell dönteni. Írásbeli szavazásnak és meghatalmazott eljárásának nincs helye.
8. Az Elnökség határozatképtelensége esetén nem lehet olyan megismételt elnökségi ülést tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
9. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő tagok hitelesítenek.
10. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, de a jelenlévők többségének az engedélyével azonban jelen lehet bármely tag, továbbá olyan tagsági jogokkal nem bíró személy, akinek személyes jelenléte (meghallgatása) a döntéshez szükséges.
11. Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a Közgyűlés rendes évi összehívása,
b) javaslat a Közgyűlés napirendjére,
c) döntés tagfelvételi ügyekben,
d) az egyesület munkájának, gazdálkodásának értékelése, beszámoló előterjesztése a Közgyűlés elé,
e) az egyesület vagyonával való napi gazdálkodás, beleértve a pályázati pénzek szétosztását,
f) az egyesületi tevékenység és az ahhoz kapcsolódó feladatok szervezése,
g) az egyesület által kötendő szerződések és szerződésmódosítások jóváhagyása, illetve azok felmondása, azoktól való elállás stb.,
h) határozathozatal perben és közigazgatási eljárásokban való részvételről, beleértve a perindítást is,
i) döntés az egyesület tevékenységét érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
12. Az Elnökség nem dönthet azokban a kérdésekben, amelyek ugyan nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, de amelyekben egyébként a Közgyűlés jár el.
13. Az Elnökség nem hozhat olyan határozatot, amely a Közgyűlés által elfogadott határozattal szembeni döntést tartalmaz.
14. Az Elnökségnek a határozatairól a tagokat értesítenie kell a jogorvoslati jog feltüntetésével.
13. §
Az egyesület Elnöke

Az egyesület Elnöke:
a) képviseli az egyesületet,
b) az Elnökség és a Közgyűlés határozatai alapján irányítja, tervezi, szervezi, és ellenőrzi az egyesület munkáját,
c) felelős az egyesület pénzügyi, anyagi eszközeinek célszerű, szabályos, takarékos felhasználásáért, tárolásáért, őrzéséért. Ennek keretében gazdálkodik az egyesület anyagi, pénzügyi eszközeivel, a feladatok megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében bevételi lehetőségeket termet,
d) utalványozási, kiadványozási, és munkáltatói jogokkal rendelkezik,
e) az egyesület nevében aláírásra jogosult.
f) az egyesület bankszálája felett való rendelkezésre jogosult, de csak bármelyik (az Elnökség által erre a célja kijelölt) elnökségi taggal együtt,
g) feladata a Közgyűlés és az Elnökségi ülés levezetése,
h) jogosult konferenciák és más rendezvények szervezésére,
i) feladata a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítése.
14. §
Az egyesület Alelnöke

Az Alelnök az Elnök távollétében, vagy az Elnök akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogkörét, és ellátja az egyesület képviseletét.
15. §
Az egyesület megszűnése

1. Az egyesület megszűnését, azaz: feloszlását, más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés mondhatja ki az általános szabályok szerint.
2. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a közérdekű célokra kell fordítani.
16. §
Záró rendelkezések

1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Etv. az irányadó.
2. Az Alapszabály a nyilvántartásba vételtől szóló bírósági végzés jogerőre emelkedése napján lép hatályba.
3. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4. Az egyesület országgyűlési képviselő jelöltet, valamint megyei, és fővárosi önkormányzati választáson, jelöltet nem állít, és nem támogat.
5. Az egyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. szabályait.

Kelt. Pécs, 2007. május 25.

 

 

Dobosi László
Páholy Irodalmi Egyesület Elnöke 		Mikuli Vera
Páholy Irodalmi Egyesület Alelnöke