Reneszánsz Páholy


A Páholy Irodalmi Egyesület győztes EKF pályázata a 2008-as évre

Az általunk elképzelt program, a reneszánsz kultúra éve gondolatkörhöz kíván kapcsolódni a maga sajátos eszközeivel. Minthogy az Egyesület fő tevékenységi köre az irodalom (lásd a honlapunkon), természetesen ezen keresztül szeretnénk olyan modern reneszánsz gondolatiságot megjeleníteni, ami nem pusztán a korabeli időszak pécsi alkotóit hivatott bemutatni, hanem azoknak jelenkori folytatóit, pécsi művelőit is. Egyfajta irodalmi folytonosságot szeretnénk felvázolni, amely Pécs városát mindig is jellemezte.

A program általunk kitalált elnevezése véleményünk szerint, több szempontból is fontos üzenetet hordoz, hiszen kifejezi a reneszánsz gondolatiságot, amelyet az egész kulturális évad hirdet, másfelől a Páholy kifejezés amellett, hogy utalás az Irodalmi Páholy című lap irodalomra fókuszáló irányzatára, képletesen a színházat és a hangversenytermeket is megidézi a számunkra, amelyeknek szintén szerepet szánunk elképzelésünkben. A Páholy, egyébiránt pedig az a kiemelt hely, ahonnan az ember a legjobban követheti az eseményeket. Onnan, mintegy kiemelt helyről, mindent láthat, hallhat.

Az általunk elképzelt program tehát az irodalom és a reneszánsz kapcsolatán alapulna, de több különféle műfaj egymás mellé tételén keresztül, egy reneszánsz este keretében valósulna meg. Egyfajta multimédiás irodalmi estet képzeltünk el, irodalmi alkotásokkal, zenével, kivetített képekkel és színészekkel.
A program gerincét az Egyesületünk által kiadott kulturális folyóiratnak, az Irodalmi Páholynak egy olyan tematikus száma adná, amely ötvözné a régit és az újat. Helyet adna a korabeli reneszánsz viszonyokat vizsgáló tanulmányoknak és a mai kor pécsi irodalmárainak a modern reneszánszt bemutató alkotásainak is. Mindezt pedig, s ez lenne a következő elem, a JESZ színészeivel színpadra állított keretek között lehetne a laikusok számára is befogadhatóvá tenni, egy különleges felolvasó-színházi estté, egy irodalmi szeánsszá alakítani. A program nézőközönsége így egyszerre lenne fül- és szemtanúja modernnek és réginek, betűnek, képnek, zenének, s a helyszín (lásd később) különlegességének köszönhetően gyakorlatilag szinte díszlete egy színházi előadásnak.

Mindezek együttes hatása művészeti szempontból azért is lehetne hatékony, mert egyszerre több síkon és több műfajon keresztül igyekezne megszólítani a közönséget, amely így szinte minden érzékszervén keresztül szembesülhetne a téma körüljárásával.

A program ugyan mindössze egy estés lenne, az élmény maradandóságát azonban az Irodalmi Páholy kiadvány biztosítaná, amely mintegy archívum, vagy akár egy programfüzet mutathatná fel a városban jelenlévő reneszánsz gondolatiságot. A folyóiratban ugyanis a bevezető tanulmány mellett szerepelnének a modern irodalmi alkotások és természetesen a reneszánsz este forgatókönyve, programja is.

Mindemellett az általunk felvázolt program olyan művészeti ágak, stílusok és helyi szervezetek közötti hosszabb távú kulturális együttműködés kezdeteit jelenthetik, amilyenre még nem volt példa. A művészeti ágak közötti összehangolt együttműködés pedig nem pusztán látványos, hanem elindíthat egy olyan folyamatot, amelyben a város megmutathatja „határtalanságát”, legalábbis a művészeti ágak közötti közeledést illetően. Nincsenek határok, az egy téma által összefogott művészeti ágak szinte szimbiózisban működhetnek együtt, egy-egy alkalom erejéig. Olyan kölcsönösen hasznos együttlétet eredményezhetnének az efféle estek, amelyekben megismerhetnék egymást működés közben is a különféle művészeti irányzatok és képviselőik, de mindeközben olyan mértékben járnának körül egy témát, jelen esetben a reneszánsz fogalmát, amelyre egy-egy önálló megközelítés nem adhat elégséges választ.
A program olyan értelemben is határtalan, hogy további ágak bevonása is elképzelhető. Gondolunk itt a táncművészetre, festészetre, stb. Mindez pusztán fantázia és szervezés kérdése, amelyre egy pozitív elbírálás esetén, szívesen vállalkoznánk a későbbiek (2009, 2010) során.

Az általunk kínált program véleményünk szerint illeszkedik a civil szféra és lakosság tartalmi ívhez is, hiszen egyfelől több helyi civil szervezet közös együttműködésén keresztül valósulna meg, másfelől feltehetőleg adottságainál fogva a lakosság főként fiatalabb rétegét szólítaná meg. A mi olvasatunk szerint, mindezek alapvető céljai a pécsi EKF programoknak. Ez a fajta multimédiás irodalmi est, fiatalos lendületével, egyedi eszközeivel, talán elősegítheti a művészetek jobb befogadását, és esetleg kedvet csinálhat az irodalomhoz is.

Helyszínként a Zsolnay-gyár területén működő Labor elnevezésű XXI. századi hangulatokat idéző kulturális teret gondoltuk, amelyet a Mediátor Egyesület üzemeltet. A hely nagyszerű adottságokkal rendelkezik, mind akusztikai, mind látvány-technikai szempontból, s a program így, az amúgy is kulturális negyeddé álmodott helyszínek egyikét használná. Ez egy olyan új városalakító filozófiának az első manifesztációja, amely összefogja a kreatív fiatalokat, s emellett kulturálisan decentralizálja a várost és programjaival kirángatja a város megszokott körkörös struktúrájából a szórakozni vágyókat és egy lényegesen izgalmasabb helyszínt kínál azoknál.

Időpontként a költészet napját (április 11.) gondoltuk, vagy ahhoz közeli dátumot, ezzel is jelezve az irodalom megtermékenyítő hatását a többi művészeti ágra.